Burroughs Magyarországon leginkább A narkós és a Meztelen ebéd című regényei által ismert (ez utóbbiból David Cronenberg készített filmet); nem evilági írásai túlélték a beat hullámot, a posztmodernt és a cyberpunk-ot egyaránt. Opiátban pácolt múmiafigurája a múlt század ötvenes éveitől kezdve apokaliptikus hivatkozási pont, személyében egyszerre korkép és kórtünet, időn kívüliségében pedig nem hivatalos védőszentje minden kábítószerfüggőnek.

"Lyukat robbantottam az időbe, petárdával", írja le ars poetica-ját (inkább ars opiatica-ját) a Vörös éjszaka városai című regényében, amely egyszerre szól egy fiktív, messianisztikus kalóz-kommunáról, egy rejtélyes vírusról, vuduról és makombó mágiáról, opiátfüggésről és homoszexuális rítusokról, radioaktív fertőzésről és időturista mutánsokról. A lyukakhoz való vonzódás számára egzisztenciális meghatározottság, az időből önmagát kitépő személyiség menekülés-flesse az okkult horizontok felé.

Hollywood Hole

„A film arról szól, hogyan kap egy újabb esélyt Billy, a pengefutár és az egész emberiség. Mert a vírus lyukat üt az időn, és a lyukon keresztül Billy átlép a múltba – ami egyben a jövő is”, szól a Pengefutár (Blade Runner) irodalmi forgatókönyvének esszenciája – legalábbis a Burroughs féle változatnak. Nemrég magyarul is megjelent az eredeti Blade Runner regény, és az abból készült irodalmi forgatókönyv, ami lehengerlően zseniális.

Nem tudjuk, hogy Burroughs irodalmi forgatókönyvéből – amely Alan Nourse regényének adaptálása, már eleve - milyen film készült volna, milyen készülhetne. Ami Blade runner címen elkészült az ugyebár Ridley Scott Szárnyas fejvadásza, Philip K. Dick története alapján. Mi ez, ha nem egy gyönyörűséges lyuk a hollywoodi valóságban, le nem forgatott sztori a leforgatott cím mögött, amit egy másik szerző hősei töltenek ki.

Burroughs film-szövege gyökeresen más mint Philip K. Dick transzcendens android története: melankolikus költőiség helyett bedurrant pupillájú pillantás egy időn kívüli jelenbe. Vírushegyek, illegális orvoslás és biológiai mutáció, fasiszta állam, delíriumos hallucinációk, boldog nagycsaládok: „A két fiú heroinkúrán, az egyik lány Carrville-ben, a louisianai lepratelepen, a másik (értelmi fogyatékos) egy Kings megyei állami intézetben, míg a harmadik speciális gyógykezelésen az izomsorvadásával.” Szárnyas fejvadász – kicsit másképp. Kellemes olvasgatást.

Pengefutár – az igazi Blade Runner, Metropolis Media, 2010

(Alan E. Nourse: Pengefutár, William S. Burroughs: Pengefutár – az irodalmi forgatókönyv)

2990.-